Milyen eszközök kellenek egy hőszivattyús rendszerbe?

A gazdaságosabb működés, vagy épp a gáz elérhetetlensége miatt egyre több helyen hőszivattyús fűtési rendszert telepítenek. Maga a hőszivattyú sem olcsó (legalábbis a használható berendezések), de gyakran megütközés kíséri, hogy milyen drága lesz a belső gépészeti rész. Bezzeg egy gázkazán esetén…

A hőszivattyús rendszernél van néhány kötelező elem, amit be kell építeni:

Először is a fagyvédelmen kell elgondolkozni. Fagyvédelem ott fog előjönni, amikor egyszerre van fagypont alatti külső hőmérséklet és áramellátási hiba (vagy épp a tulajdonos áramtalanította a berendezést). Ilyenkor a házat elhagyó fűtési víz túlzottan lehülhet, megfagyhat és tönkre teheti a csővezetéket is, de legfőképpen a hőszivattyúban lévő lemezes hőcserélőt.

Ezt többféleképpen lehet megoldani, amiről majd egy következő bejegyzésben fogok részletesen beszélni.

Most vegyünk egy fagyállóval kialakított monoblokkos hőszivattyút, ahol nem probléma, ha a házon kívüli csőszakasz fagypont alá hűlt.

Ekkor kell egy - többnyire - lemezes hőcserélő, hiszen csak a házon kívüli szakaszt kívánjuk (drága) fagyállóval feltölteni, nem az egész épületet. Így viszont szükség lesz egy keringtető szivattyúra is, amely szinkronban működik a hőszivattyú beépített keringtető szivattyújával, hogy a hőcserélő egyik oldalára érkező hőmennyiséget el tudja vezetni a másik oldalon áramló közeg. Hőtechnikailag a fűtési/hűtési rendszer egyik kritikus pontja ez, hiszen a hőcserélő megfelelő teljesítménnyel kell rendelkezzen, relatív alacsony hőfokon és minimális hőfokkülönbség mellett úgy, hogy az áramlási ellenállása se legyen túl magas.

Innentől kezdve már normál vízzel van dolgunk. 

Viszont, mivel a fagyállós szakaszt lezártuk, feltétlenül szükséges, hogy abban legyen:

• tágulási tartály a hőmérsékletváltozással változó térfogat felvételére;

• légtelenítő szelep a légbuborékok eltávolítására;

• szűrő, ami a fagyállóba került szennyeződéseket eltávolítja;

• valamint biztonsági szelep, amely túl magas (általában 2,5 bar) nyomás esetén elengedik a felesleges folyadékot, csökkentve a nyomást és megvédve a berendezést.

A hőcserélő után pedig szükség van egy puffertartályra, amely egy hőtartalékot biztosít a hőszivattyú részére a téli leolvasztáshoz. Ilyenkor ugyanis a hőszivattyú átmenetileg megfordítja a működését és a házból kezd hőt elvonni, hogy az eljegesedett külső hőcserélőjét le tudja olvasztani.

Ez elengedhetetlen radiátoros rendszereknél, különben a hűvős víz a radiátorokba jutna és a lakás páratartalma kicsapódva a radiátorokon korróziót és egyéb károsodást (pl. a radiátor alatti parketta tönkremenetelét) okozna.

Persze, amennyiben csak padlófűtés van az épületben, úgy a puffertartályt helyettesítheti a több tonna estrich, aminek hőtehetetlensége bőven biztosítja a hőszivattyú leolvasztásához szükséges hőenergiát.

Tulajdonképpen a primer kör felépítésével készen is vagyunk.

Minden más egység már a szekunder kör - a ház belső fűtési rendszerét alkotja. Ezek részei:

• keringtető szivattyúk, amelyek önállóan szabályozható és lekapcsolható részekre bontják az épületet;

• Y- és mágneses iszapleválasztó szűrők, amelyek megvédik a hőszivattyú belső lemezes hőcserélőjét az elkoszolódástól és hatásfok vesztéstől;

• mikrobuborék leválasztó, amely az alacsony hőmérséklet miatt nehezen kiváló levegőt hivatott eltávolítani a fűtési/hűtési rendszerből;

• nyomás- és hőmérő, amelyek szükségesek a rendszer beállításához és ellenőrzéséhez;

• automata légtelenítő szelepek a rendszer ún. magaspontjaira;

• tágulási tartály a zárt fűtési rendszer térfogatváltozásának felvételére;

• biztonsági szelep a meghibásodásból eredő, veszélyesen magas nyomás levezetésére;

• valamint megfelelő töltő- és ürítő pont.

Amennyiben a hőszivattyút melegvíz (HMV) előállítására is használni szeretnénk, akkor ezeken felül szükség lesz még:

• váltószelepre, amivel a hőszivattyú irányíthatja a primer víz irányát, hogy az épületet fűti/hűti vagy meleg vizet készít;

• HMV tartályra, ahol az elkészült melegvizet tároljuk;

• valamint cirkulációs szivattyúra, amennyiben cirkulációs vezeték került kiépítésre, főleg hosszabb nyomvonalak esetén.

Ezek pedig a hőszivattyún túl bőven fél-/egymillió Forint feletti tételt jelentenek, amit számításba kell venni az előzetes kalkulációknál. És - ráadásul - ez még csak anyagköltség, a munkadíj szintén nem elhanyagolható…

Ezért javaslom a körültekintő tervezést, amivel jelentős plusz költségek felmerülését lehet megelőzni…